Segítsen egy gombnyomáshoz - a sürgősségi hívási rendszerek biztonságos segítségével a mindennapi életben

Németországban körülbelül 5,9 millió 65 év feletti ember él egyedül a saját háztartásában. Ez a korcsoport körülbelül egyharmadát teszi ki. Ez a szám az elmúlt 20 évben mintegy 17%-kal nőtt. Ez azt is jelenti, hogy e személyek biztonságát garantálni kell. Ön magavagy hozzátartozói tartoznak ebbe a csoportba?

Hány esés történik évente az idősek körében?

Évente körülbelül 4 millió ember esik el Németországban, és az idősek különösen érintettek. A 65 év felettiek körülbelül egyharmada esik el legalább egyszer egy évben. Ezek az esések gyakran súlyos sérülésekhez vezetnek, például törésekhez és fejsérülésekhez. Németországban évente körülbelül 10 000 haláleset vezethető vissza esésekre. Nem mindig lehet elkerülni az eséseket vagy a baleseteket. Vannak azonban olyan intézkedések, amelyeket önállóan megtehet, hogy csökkentse a személyes sérülésveszélyt.

Hány beavatkozást váltanak ki a vészhelyzeti karkötők vagy az otthoni vészhívó rendszerek?

Becslések szerint a németországi segélyhívó központok évente körülbelül 1,5 millió segélyhívást dolgoznak fel. Ezek a beavatkozások számos vészhelyzetet foglalnak magukban, az orvosi problémáktól kezdve a háztartási balesetekig. Abeavatkozások pontosszámaváltozó, de az otthoni vészhívó rendszerek Németországban évente több százezer beavatkozást eredményeznek. A vészhelyzeti karkötők szintén hozzájárulnak a gyors segítségnyújtáshoz, azonban a közvetlenül a vészhelyzeti karkötők által kiváltott bevetésekre vonatkozó konkrét számokat nem mindig dokumentálják külön. Ugyanakkor hatékonyan kiegészítik az otthoni vészhívó rendszereket, különösen olyan funkciók révén, mint az automatikus esésérzékelés és a GPS-helymeghatározás, amelyek a házon kívül is használhatók. Különböző jelentések hangsúlyozzák a vészhelyzeti karkötők és az otthoni vészhívó rendszerek hasznosságát. Ezek a rendszerek jelentősen lerövidíthetik a vészhelyzetben történő reagálási időt, és így életeket menthetnek. A beavatkozások pontos száma változó, de az otthoni vészhívó rendszerek Németországban évente több százezer beavatkozást eredményeznek.

 Mi okozza a mindennapi életben előforduló eséseket?

Személyes tényezők

• Kor és törékenység: Az életkor előrehaladtával csökken az izomerő és az egyensúly, ami növeli a bukás veszélyét.
• Egészségügyi állapot: A krónikus betegségek, mint például az ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a szívproblémák, valamint a fizikai vagy mentális fogyatékosságok ronthatják az egyensúlyt és a mozgékonyságot.
• Gyógyszeres kezelés: Bizonyos gyógyszerek, különösen azok, amelyek álmosságot vagy szédülést okoznak, növelhetik a elesés kockázatát, ezért mindig konzultáljon orvosával az esetleges mellékhatásokról.
• Látás- és hallásproblémák: A korlátozott látás- és hallásképesség megnehezítheti a veszélyek és akadályok felismerését.

Környezeti tényezők

• Rossz megvilágítás: A sötét vagy rosszul megvilágított területek növelik a megbotlás veszélyét.
• Megbotlási veszélyek: Laza szőnyegek, kábelek vagy egyenetlenségek A padló gyakori oka a háztartási eséseknek.
• Nedves vagy csúszós padló: Különösen a fürdőszobában és a konyhában a nedvesség jelentősen megnövelheti az esés kockázatát. De a háztartáson kívül is óvatosnak kell lenni; gondoljon például az időjárás okozta csúszás- és esésveszélyekre, mint a havazás vagy a jegesedés.

Helyzetfüggő tényezők

• Sietés és nyüzsgés: A gyors mozdulatok vagy a sietés esésekhez vezethetnek, különösen akkor, ha nem figyelünk a környezetünkre.
• Nem megfelelő lábbeli: A rossz tartású vagy csúszásgátló talp nélküli cipők ronthatják az egyensúlyt.
• Figyelemelterelés: A többfeladatos tevékenységek vagy a mozgás közbeni figyelemelterelés negatívan befolyásolhatja a potenciális veszélyek észlelését. Legyen tudatában annak, hogy figyelmesen kell bánnia magával, és így elkerülheti a veszélyeket.

 Milyen következményei lehetnek az eséseknek?

Fizikai következmények

• Csonttörések: A csípő-, csukló- és combnyaktörések gyakori sérülések az esések után, a kockázat az életkor előrehaladtával nő.
• Fejsérülések: Az esések súlyos fejsérülésekhez vezethetnek, amelyek gyakran hosszadalmas kezelést igényelnek.
• Lágyrész-sérülések: Zúzódások, rándulások és izomsérülések szintén gyakoriak.
• Hosszú távú mozgáskorlátozottság: A súlyos sérülések hosszú távú vagy tartós mozgáskorlátozottságot okozhatnak.

Pszichés következmények

• Félelem a további esésektől: Egy esés után sok érintett fél a további esésektől, ami elkerülő magatartáshoz, következésképpen korlátozott mobilitáshoz és társadalmi elszigetelődéshez vezethet.
• Az önbizalom elvesztése: A biztonságos mozgás képessége megkérdőjeleződik, ami az önbizalom elvesztéséhez vezet.
• Depresszió: A fizikai korlátozottság és a társadalmi elszigeteltség együttesen elősegítheti a depresszió kialakulását.

Hogyan lehet elkerülni az eséseket?

A környezet biztonságossá tétele

• A botlásveszélyek eltávolítása: Távolítsa el a laza szőnyegeket, kábeleket és egyéb tárgyakat, amelyek az útban lehetnek.
• A világítás javítása: Gondoskodjon megfelelő világításról minden helyiségben, különösen a folyosókon és a lépcsőházakban.
• Csúszásgátló szőnyegek: Használjon csúszásgátló szőnyegeket a fürdőszobákban és a konyhákban.

Segédeszközök használata

• Korlátok és kapaszkodók: Szereljen fel korlátokat a lépcsőkre és Fogódzók a zuhanyzóban és a WC mellett.
• Stabil sétabot vagy járókeret: Szükség esetén használjon sétabotot vagy járókeretet a jobb egyensúly érdekében.
• Lépcsőfelvonók: Többszintes házak esetében a lépcsőfelvonó hasznos beruházás lehet.

Fizikai erőnlét

• Egyensúlygyakorlatok: Az egyensúly javítását célzó gyakorlatok, mint például speciális torna, fizioterápia vagy rehabilitációs sport, segíthetnek elkerülni az eséseket.
• Erőnléti edzés: A rendszeres erősítő gyakorlatok, különösen a lábizmok számára, növelik a stabilitást és az egyensúlyt.
• Általános mozgás: A napi mozgás és a könnyű sportok, mint például a kerékpározás vagy az úszás, elősegítik az általános mozgékonyságot és a koordinációt.

Orvosi megelőzés

• Rendszeres szemvizsgálatok: A jó látás fontos ahhoz, hogy időben felismerjük az akadályokat.
• A gyógyszeres kezelés ellenőrzése: Egyes gyógyszerek szédülést vagy kábultságot okozhatnak. Rendszeresen ellenőriztesse orvosával a gyógyszeres kezelését, és figyeljen a mellékhatásokra.
• Csontsűrűség-mérés: Az oszteoporózis szűrése segíthet minimalizálni a csonttörések kockázatát esés esetén.

Viselkedés a mindennapokban

• Lassan és tudatosan mozogjon: Kerülje a hirtelen mozdulatokat, és lassan álljon fel, hogy megelőzze a szédülést.
• Biztonságos lábbeli: Viseljen kényelmes, csúszásmentes, jól illeszkedő és szilárd talpú cipőt.
• Segédeszközök kéznél: Tartsa mindig kéznél a fontos segédeszközöket, például a szemüveget, a hallókészüléket vagy a járást segítő eszközöket.

Technológiai támogatás

• Otthoni vészhívó rendszerek: Egy otthoni vészhívó rendszer vészhelyzetben gyors segítséget tud hívni.
• Sürgősségi karkötők: Ezek fontos orvosi információkat tartalmaznak, és esés esetén automatikusan riasztást indíthatnak.
• Mozgásérzékelők: Ezek sötét helyiségekben automatikusan bekapcsolják a világítást, így csökkentve a megbotlás veszélyét.

Megelőző intézkedések

A fent említett, a háztartásban alkalmazható esésmegelőző intézkedések döntő fontosságúak az esések okainak minimalizálása és a súlyos következmények elkerülése szempontjából. A rendszeres testmozgás, a lakókörnyezet átalakítása és az orvosi megelőzés jelentősen hozzájárulhat az esések kockázatának és következményeinek csökkentéséhez.

Kiknek ajánlottak a segélyhívó rendszerek?

A segélyhívó karkötő különösen alkalmas:

• Idős emberek

számára

• : Különösen azok számára, akik egyedül élnek és fokozottan ki vannak téve a elesés vagy más orvosi vészhelyzetek kockázatának.
• Krónikus betegségben szenvedők számára: Cukorbetegségben, epilepsziában, szívbetegségekben vagy más súlyos egészségügyi problémákban szenvedők számára.
• Fizikai vagy mentális fogyatékossággal élők: Ez a csoport gyakran mozgáskorlátozott és/vagy kognitív képességei korlátozottak, ezért gyakran nem tudják felmérni vagy előre látni a veszélyeket
• .
• Gyerekek: Különösen azok a gyerekek, akiknek speciális egészségügyi igényeik vannak vagy allergiásak
• Aktív emberek: Azok, akik gyakran egyedül vannak úton (futók, túrázók), vészhelyzetben gyorsan segítséget tudnak hívni.

Mi a különbség a házi riasztó és a vészhelyzeti karkötő között?

A házi riasztó és a vészhelyzeti karkötő egyaránt értékes segédeszközök a biztonság és az egészség megőrzése szempontjából, különösen azok számára, akiknek speciális egészségügyi igényeik vannak, vagy az idősek számára. Működésük és rendeltetésük azonban eltérő:

Otthoni vészhívó

Működés és rendeltetés:

• Az otthoni vészhívó rendszer egy elektronikus eszköz, amelyet általában otthon telepítenek. Egy bázisállomásból és egy hordozható adóból áll, amelyet karkötőként vagy nyakláncként viselnek.
• Vészhelyzetben az adó viselője megnyomhat egy gombot, hogy azonnal kapcsolatba lépjen egy segélyhívó központtal. Ez a központ ezután megszervezi a szükséges segítséget, legyen az mentőszolgálat, egy hozzátartozó vagy egy szomszéd.

Előnyök:

• Közvetlen kapcsolat a segélyhívó központtal a nap 24 órájában.
• Azonnali segítség képzett személyzet részéről.
• Alkalmas idős emberek vagy egészségügyi problémákkal küzdő, egyedül élő személyek számára.

Korlátozások:

• Főként a bázisállomás közelében működik, így általában csak a saját otthonban és annak környékén.
• Havi előfizetési díjat kell fizetni, ami költségekkel jár.

Sürgősségi karkötő

Funkció és cél:

• A vészhelyzeti karkötő fontos orvosi információkat tartalmaz a viselőjéről, például allergiákról, krónikus betegségekről vagy vészhelyzeti kapcsolattartókról. Ezek az információk jól láthatóan szerepelnek a karkötőn.
• Ez lehetővé teszi az elsősegélynyújtók és az orvosi személyzet számára, hogy vészhelyzetben gyorsan megtegyék a megfelelő intézkedéseket.

Előnyök:

• A viselője mindig és mindenhol azonosítható, nem csak otthon.
• A karkötő megvásárlása után nincsenek folyamatos költségek.
• Hasznos speciális orvosi igényű emberek, sportolók, valamint gyermekek és idősek számára.

Korlátozások:

• Nem biztosít közvetlen kapcsolatot a segélyhívó központtal.
• Az információk statikusak, és rendszeresen frissíteni kell őket, ha az egészségügyi igények megváltoznak.
  

Míg az otthoni segélyhívó rendszer aktív segélyhívást biztosít közvetlen kommunikációval és segítségnyújtással, addig a vészhelyzeti karkötő passzív módon nyújt fontos orvosi információkat, hogy az elsősegélynyújtók és az orvosi személyzet gyors és hatékony segítséget tudjon nyújtani. A két rendszer jól kiegészíti egymást, és együttesen átfogó védelmet nyújt otthon és útközben egyaránt. Ne feledje, hogy a felsorolt megelőző intézkedések segítenek abban, hogy a bukást egyáltalán meg lehessen előzni. Legyen ezért óvatos magával, és ossza meg ezeket a tippeket szeretteivel és ismerőseivel is, mert a megelőzés mindig jobb, mint a utólagos gondoskodás.